27 év lapostető szigetelés múlttal a hátam mögött kijelenthetem, hogy időjárásnak kitett felületen kontakt tapadó híd képzés nélkül nem szabad víz-hőszigetelést készíteni. Azért mert a purhab szigetelő gyártója a Technopol egyszerű víz, zsír, pormentesítést ír elő a purhab szigetelés előtt, tapasztalatom az, hogy ezzel a technológiával még nem biztosított a purhab szigetelés biztonságos tapadása a felülethez. Mivel a födém szerkezet különböző erőtani elmozdulásra kényszerül,(hidegre összehúzódik, melegre kitágul, terhelésre kihajlik, csavarodik, diletációk mentén elmozdúlhat ) Ahhoz, hogy ilyen igénybevételekkel a purhab szigetelés együtt tudjon mozogni hosszú távon arra van szükség, hogy a lapostetőn keletkező szennyeződéseket el kell távolítani pl: (elavasodott tönkrement szigetelő lemezek, nem kívánt kavicsréteg, por, moha, alga, növényi származékok, építési törmelékek).

A szerves anyagokra jellemző, hogy zárt közegben a bomlási folyamatuk során gáz képződik (rothadás, korhadás). Ez a folyamat meggátolja, hogy a purhab szigetelés kellő biztonsággal tapadjon az új vagy régi tetőszigetelés, födémszigetelés felületéhez. Ezért mi azt javasoljuk, a felület előkészítés során lapostetőre, födémre tapadó hidat kell készíteni! Függően a felület állapotától bitumenes szigetelő alátét, közbensőlemez javasolt. Új felület esetén kenhető tapadó hidat kell felhordani a felületre és itt minden esetben a fordított rétegrendet kell kialakítani. A purhab szigetelés elkészítése során alapvető hibák mindig abból adódnak, hogy nem veszik figyelembe lapostető szerkezetének igénybe vételét időjárás szélsőséges hatásait, az anyagok tulajdonságait , és az anyagok összeépíthetőségeit. Ez rövidtávon oda vezethet, hogy a nem megfelelő purhab szigetelés  elválik a kezeletlen felületről. Ugyan egyben marad a homogén (varratmentes) felület, de a lapostető szerkezetén található felépítmények: ( kémények, tetőkibúvók, villámhárítók, antennák) mellet káros repedések keletkezhetnek ami biztos a csapadék víz bejutása a födém szerkezetébe.

A tetőszigetelés elkészítése előtt ajánlott (szerintünk célszerű) minden lapostető felületén található meghibásodott sérült elemek, épületrészek teljeskörű cseréje. Az attika fal vagy más szóval térdfalon meglévő horganylemezek, bádoglemezek cseréje. A purhab szigetelés és a felépítmények találkozási vonalában viharléc (víz orrléc) elhelyezése célszerű. A teljesen előkészített lapostető minden nem szórt purhab szigetelés felületeit ( maszkolni ) takarni szükséges. Ahhoz, hogy purhab szigetelést fel lehessen szórni hideg időben előmelegíteni kell a felületet. Legalább 5C légköri hőmérséklet és csapadékmentes szükséges ahhoz , hogy a födém felületén párakicsapódás ne jöjjön létre.A felvitt szórt purhab szigetelés 45C meleg, emiatt a födém szerkezetén lévő pára így nem csapódik ki azonnal, viszont ha nincsenek meg hozzá a légköri feltételek azonnal kicsapódik és nyomást fejt ki a negatív oldalon, ez elválasztja az anyagokat egymástól, később a szigetelés megemelkedik, elválik.

Szabad mozgása miatt levegőpára képződik a purhab szigetelés alá. Ugyan a purhab páradiffúziós (páraáteresztő képesség) de a rapid gyorsaságú páraterhelésre nem tervezett ezért megemelkedik, felhólyagosodik kialakul a légzsák  vagy vízzsák. Ez sajnos már utólag nem javítható, vagy legalább is igen nehéz! A szórt purhab szigetelés lapostetőn, födém szerkezeten 3 az 1-ben hatást képes kifejteni. -vízszigetel,- hőszigetel, -hangszigetel.  Vízszigetelő képességét már 1cm rétegben is kifejti mert térhálósodó képessége alapján olyan zárt membrán felületet hoz létre ami alkalmas minden fajta légköri csapadék védelmére. Hőszigetelő képességét csak 3cm rétegvastagságban kezdi már kifejteni mivel a K értékben meghatározza ,hogy az anyag egy adott vastagságban 1m2-ren  egységnyi idő alatt átáramló hőmennyisége milyen értékű lesz w/m2= K értékben. Itt fordított arányosság érvényesül.

Minél kisebb a nulla érték mögötti szám annál jobb lesz a purhab szigetelés hőmegtartó képessége. Általánosan javasolt a régi lapostetőn az 5cm-es vastagság a meglévő felületen. Új építésnél a 12-20 cm a mai előírásoknak megfelelő vastagság.Itt a legfontosabb, hogy a végső habsűrűség 55kg/m3-nek kell lennie. Szeretném kiemelni azokat a szakembereket (akikre a szakma nagyon neheztel) akik a belső 20-35kg/m3-es poliuretánhabot szórják ki a lapostető felületére, mert így sokkal nagyobb hasznot tesznek el maguknak, mert nagyobbat emelkedik a poliuretánhab a kiszórásnál. Így kevesebb alapanyagot kell kiszórni a lapostető felületére és hamarabb eléri a kialkudott rétegvastagságot.Persze a megrendelő kárára. A megrendelő úgy sem tudja megkülönböztetni a beltéri-kültéri purhab közti különbséget, pedig a kettő között a hőszigetelési, vízszigetelési, nyomószilárdsági értékek teljesen különbözőek. A  szórt purhab szigetelés önmagában nem képes kültéren  UV (ultraibolya) védelemre. Ezért felület védelemről gondoskodni kell. Több lehetőség közül lehet választani.

Extrémen torzuló képessége miatt nagy terhelést igénylő felületek védelmét biztosítja, mivel ütésre, központi terhelésre, medencék vízszigetelésére, ipari padlókra, szerelőműhelyekben, raktárépületekben, szennyvíz tárolók, tartályok, felület képzésére alkalmas. A poliurea bevonat magasabb ár fekvésű kültéri és beltéri bevonat  de már 1,5-2mm vastagság is képes maximális igényt kielégíteni.1m2-re minimum 1,5kg alapanyagot kell kiszorni a hosszú élettartalom érdekében. Kettő fajta poliureát különböztetünk meg a Hibrid poliureát és a 100%ig tiszta poliureát, a kettő közt jelentős árbeli, műszaki és élettartalmi eltérés van. A 100%tiszta poliurea bevonatnak 600%-os a nyúlása (együtt tud mozogni az épület fizikális mozgásaival). Elsősorban olyan ügyfeleinknek javasoljuk, aki hosszútávú „egy életre szóló végleges megoldást keres”, gondozásmentesen.  

Véleményem szerint nem az lesz a jó purhab szigetelő mester aki, megtanulta felszórni az  a felületre, hanem az lesz a jó szakember aki érti és tudja, hogy MIT, MIVEL, HOGYAN kell elkészíteni.